Azért ez a blog sem lenne teljes, ha a kedvenc sorozatomról nem írnék benne. Amúgy vicces, hogy eddig csak sorozatokról írtam, holott nem nézek sok sorozatot. Most vajon sorra végigmegyek ezen a kevésen? Nem tudom, most viszont az Avatár: Aang legendájáról lesz szó. Jó szórakozást! Az írásom mentes a spoilerektől, de ha valahol mégsem, ott jelezve lesz. 

Avatar: The Last Airbender

Formátum: Sorozat
Évadok száma: 3
Epizódok száma: 61

Év: 2005-2008

Műfaj: Fantasy, kaland, thriller, dráma, vígjáték, romantikus

Korhatár: 12+

Mi is ez?

Az Avatár: Aang legendája az Első posztomban már említett animációs fantasy sorozat, ami a keleti animék stílusában készült el, már ami az animációt illeti.

Szerintem nincs még egy olyan mű, aminek a történetét elmondtam volna annyiszor, mint e sorozatét, úgyhogy egy idézettel most lerövidítem. 

A nagymamám sokat mesélt a régi időkről, amikor béke honolt. Amikor az avatár fogta össze a Víz törzseit, a Föld Királyságát, a Tűz Népét és a Levegő nomádjait. Minden megváltozott, amikor a Tűz Népe támadást indíott. Csak az avatár képes bánni mind a négy elemmel. Csak ő képes megállítani a kegyetlen tűzidomárokat. Ám, amikor a legnagyobb szükség volt rá, ő eltűnt. Azóta száz év telt el, és a Tűz Népe egyre közelebb kerül a győzelemhez. Két éve apám a törzsem harcosaival együtt a Föld Királyságába utazott segíteni. A bátyám és én gondoskodunk most a törzsről. Egyesek úgy hiszik, az avatár nem született újjá a Levegő nomádjai között. De én nem vesztettem el a reményt. Én hiszem, hogy az avatár vissza fog térni, hogy megmentse a világot.

Ezt Katara mondja, a sorozat egyik főszereplője, aki a kezdetektől jelen van a képernyőn. Ez egyébként az első rész introjának szövege, ami Katara hangján lett elnarrálva, és amit érdemes végigülni. Az első rész után új introja lesz a sorozatnak.

Réges-régen a négy nép békében élt együtt, de minden megváltozott, amikor a Tűz Népe támadást indított. Csak az avatár, a négy elem mestere képes megállítani őket. Ám amikor a legnagyobb szükség volt rá, ő eltűnt. Azóta 100 év telt el, és a bátyámmal megtaláltuk az új avatárt, egy Aang nevű levegőidomárt. Neki páratlan képességei ellenére is sokat kell még tanulnia, mielőtt bárkit megmenthetne. De én hiszem, hogy Aang megmentheti a világot!

Ismételten Katara hangján elnarrálva, csupán ez utóbbi, rövidebb változatot összesen hatvanszor halljuk a sorozatban. Remélem, ebből a két idézetből mindenkinek világos, hogy miről is van szó. Négy elem, idomárok, négy nép, háború és avatár. 

Karakterek

A sorozat nagyon sok karakterrel dolgozik, és nagyon jó karakterekkel dolgozik. Nem fogok egyenként mindenkin végigmenni, csak a legfontosabbakon.

AANG: A főszereplő, egy tizenkét éves fiú, aki arra kett ítéltetve, hogy kitanulja a négy elemet, és megmentse a világot. Azzal a tudattal kell szembesülnie, hogy a teljes népe meghalt miatta. Egy meglehetősen lojális jellem, aki ragaszkodik a szerzetesek tanításaihoz. Szentül hiszi, hogy minden élet szent, és hogy mindenki érdemel második esélyt, a gyilkosság pedig sosem megoldás. Idealista és túlzottan naiv jelleme miatt sokakat zavarhat a karaktere, meg azért is, mert a sorozat kezdetén meglehetősen bolondos és éretlen, én azonban már itt is kedveltem. Nagyon tetszik benne, hogy ki van dolgozva, a háttere is, megvannak a maga rossz tulajdonságai, és megvan, hogy miért jó mégis. A sorozat végén pedig... ekkora karakterút ritka a sorozatokban. Egy bölcs, érett és nyugodt mesterré válik, holott mégis megőrzi önmagát.

KATARA: Katara egy bátor harcos lány, aki az az iránti trauma következtében, hogy az anyja őt védve halt meg, gyakorlatilag nem akar mást, mint hinni. E trauma következtében alakult ki törődő, anyáskodó jelleme is, valamint az első évadban fellelhető dühkitörései. Valamint ő az egyik legerősebb tagja a csapatnak. Ő az, aki sosem adja fel, aki mindig megőrzi a hidegvérét, és aki tartja egymásban a lelket. A sorozat végére pedig iszonyúan sokat fejlődött ő is. Egyébként meg piszok vicces belegondolni, hogy az első évadban egy ügyetlen vízidomárt láttunk, az utolsóban pedig az egyik legerősebb vízidomár mestert. Ritka az, amikor egy női karakter ki van dolgozva, itt pedig Katara egyenesen mesteri volt.

SOKKA: Katara bátyja, Sokka a történet elején egy comic relief, azaz egy olyan karakter, aki a humor miatt létezik. A beszólásai viccesek, ahogyan ügyetlensége is. Megmutatkozik a tehetsége a csatatéren is, azonban ez az oldala később kap teret. Elsőnek tehát egy meglehetősen patriarchális beállítottságú, kissé nagyképű fiú volt, aki viszont a sorozat végére egy intelligens stratégává és erős hadvezérré válik. Szinte nem is látjuk a kontrasztot a két személyisége között. Azonban mind a kettő a része. Sokka egyértelműen az egyik kedvenc karakterem, mivel vicces, okos és szerethető. Nála annyira nem látványos a karakterfejlődés, mint Aangnál, vagy Kataránál, de azért nála is van elég. 

TOPH: A második évad elején csatlakozott be sokak kedvence, Toph, aki Katarához hasonlóan kidolgozott és részletes női karakter, azonban jellemében vele teljesen ellentétben áll. Toph forrófejű, és makacs, közben kemény, mint a szikla. Ez főleg azért van, mert vaksága miatt teljes hátrányból indul. Az első évadban van egy hozzá hasonló, testi fogyatékos fiú (Teoról beszélek). Sokat gondolkodtam, hogy Teo miért kell a történetbe, aztán leesett. Ő, pontosabban a kapcsoalata az apjával teljes kontrasztot mutat Toph kapcsolatára a szüleivel. Míg Teo apja a fia miatt nehéz döntéseket hozott, gonosz embereknek segédkezett és egy teljes világot épített fel, hogy a fiú annak ellenére is tudjon átlagos életet élni, hogy nem tud mozogni. Ellenben Toph szülei, a Beifongok, elzárták a lányukat a világ elől, eltitkolták és teljes magányban tartották, és teljes szégyenként élték meg, hogy egyetlen lányuk vak. Toph jellemére ez kihatással volt. Mindemellett remek földidomár, talán a legjobb a világon. 

ZUKO: Zuko a kedvenc karakterem. Hogy miért? Mert neki van a legnagyobb karakterfejlődése a sorozatban. Zuko a történet elején egy önző, erőszakos és dühkitöréses embernek tűnt, akiből hiányzik az empátia, és akit semmi más nem érdekel, mint az avatár üldözése. Valóban megszállott volt, azonban a többi állítás egyike sem igaz rá. Róla többet nem beszélhetek, mivel kerülni akarom a spoilereket, úgyhogy legyen annyi elég, hogy róla rengeteg dolog kiderül majd róla. Az az út, amin ő végigmegy, és az a karakter, akivé válik, az előtt továbbra is emelem kalapom. Szegény... róla írtam a legkevesebbet, pedig a kedvencem. És a következőről se fogok sokkal többet írni, szintén a spoilerveszély miatt.

IROH: Zuko nagybátyja szintén nagy kedvenc lett. Neki három személyisége is van. Egyrészről, egy vicces nagybácsifigura. Ez az énje szolgáltatta a legtöbb poént a sorozatban. Kicsit bolondos, vicces és végső soron aranyos bácsi. A másik énje a bölcs mester, ami a leggyakrabban jön elő a sorozatban. Aki mindig tudja a helyes döntést, aki mindig a jót választja, és aki mindig bízik unokaöccsében (és aki mindig rébuszokban beszél, ahogyan minden bölcs a filmekben). És ott van a harmadik oldala, hogy ha előhozzák belőle, akkor egyértelműen ő a legfenyegetőbb az összes pozitív szereplő közül. Egy-két jelenetben ijesztő. És ezt a kontrasztot a múltjának köszönheti, amire nem büszke, és a fia halálának is, ami miatt örök életében bánatot érzett. 

AZULA: Zuko herceg testvére, Azula hercegnő pedig a kedvenc antagonistám. Hihetetlenül félelmetes, intelligens, és veszedelmes ellenfele az avatár csapatnak, sőt, még Zukonak is. Kegyetlen, számító, ördögi, és ijesztő lány, aki a sorozat végén egy teljesen beteg, őrült, skizofrén és kattant elmebeteggé válik. Hogy hogyan, azt nem mondom el. Nézzétek meg a sorozatot.

KATONA: Hercegnő, attól tartok, a dagály nem teszi lehetővé, hogy hajnal előtt kikössünk.
AZULA: Attól tartok, nem sokat tudok az apályról. Kérdezhetek valamit? Az apály netalán a hajó parancsnoka?
KATONA: Nem, hercegnőm.
AZULA: Ha én bedoblak most a vízbe, az apály meggondolja, hogy hozzácsapjon egy sziklának?
KATONA: Nem, hercegnőm.
AZULA: Akkor ne foglalkozz az apállyal, aki már eldöntötte, hogy megöl. Foglalkozz velem, aki még gondolkodik.

Sablonos alapfelállás

Elsőre a történet nagyon sablonosnak tűnhet. Hiszen van itt minden, ami sok fantasyban volt már. Kis faluból induló történet, kalandozó főszereplők, megszállott gonosz és kiválasztott. Azonban a történet sokkal egyedibb, mint amit elsőnek látunk. Az avatár lét egy pillanatig sem fogható fel kiválasztottságnak. Ezt nem egy prófécia jósolta meg, és nem egy cím, amit adományozni lehet. Hogy ezt teljesen megértsétek, a Korra legendája c. folytatássorozatot is meg kell nézni, ugyanis ott kapunk választ az avatár eredetére. Az avatár azért nem lehet kiválasztott, mert a kiválasztottat mindig prófécia jósolja meg. A prófécia azt jósolja meg, hogy legyőzi a gonoszt. Azonban egy avatárhoz nem kapcsolható jóslat. Már csak azért sem, mert ez egy ciklus. Ha egy avatár meghal, akkor reinkarnálódik, egy másik nép embereként. 
Ebből a szempontból mindenképpen egyedibb a társainál...

A világ alapjai

Ami miatt szintén zseniálisnak tartom, az a fantasy szálak. Hatalmas utánanézés volt ez a sorozat mögött, így ahhoz, hogy erről írjak, nekem is utána kellett alaposan nézzek a dolgoknak.

Az egész sorozat alapkoncepcióját, a négy elemet Arisztotelésznél kell keresni, aki lefektette a víz-föld-tűz-levegő elemrendszert. Bár a sorozat a világához a legtöbbet az ázsiaiaktól emel, az elemek eredetét nem itt kell keresni, ugyanis a kínaiaknál víz, tűz, föld, fém és fa az öt elem. A Bolygó kapitányban pedig a szeretet az ötödik elem.

Maga az avatár az a sámánizmusból ered. Legalábbis az a része, hogy a sámán kapcsolatba tud lépni a szellemvilággal, mindenképpen. A szellemvilág is hasonlóan nagy szerepet tölt be a sorozatban, mint amit a régi törzseknél jelentett, és a sámán jelentett egyfajta közvetítőt az emberek és a szellemek közt. Az avatár meg ugye a híd a két világ között.
Az avatár elnevezés pedig nem a mai értelemben használt ,,avatar"-ból ered, hanem e név eredetéig messze el kell mennünk. Az avatar azt jelenti, hogy alászáll. Visnu isten lelki univerzumból jön át az anyagi világba, ezt jel

Az avatárok reinkarnációs ciklusa az indiaiaktól ered. Ennek az alapjait leginkább az ókorban kell keresni, amikor az árja nép elfoglalta a területet, és kialakították a kasztrendszer öt fokozatát (ahol legalul, még a rabszolgák alatt is, voltak az eredeti indiai őslakosok, a dravidák) akkoriban volt a reinkarnációs hit kialakulóban. Ugyanis abban hittek, hogy függően a földi életük jóságától, haláluk után újjászülethettek akár egy fentebb, vagy lentebbi kasztban is. Ezek után még Buddha tanításai lehetnek érdekesek, aki - bár a reinkarnációban nem hitt, és károsnak tartotta - a légidomárok egyik alapja volt. A ,,földi vágyak eltörlése és a nirvánába lépés" nagyjából megegyezik a légnomádok hitével. ,,Vonulj ki a világból, hogy a lelked szabad lehessen."

Az is érdekes, hogy mind a négy nép egyes valóban létező ország kultúráját és vallását lehet kapcsolni. A Tűz Népe a kitartás, és az erő népe, a kultúrája egy az egyben japán. A viselet sok tekintetben a kínai kultúrára hajaz, azonban a ,,haj levágása", mint szimbólum, és a becsület fontossága mind japánhoz köthető. A Napharcos civilizáció pedig a maja és az inka világok után teremtődött meg. A tűzidomítás alapja a shaolin kung fu.
A Föld Királysága kína, azonban a viselet itt keveredve van a kínai és a japán népviseletben. A népre jellemző az összetartás, de a vadság és a büszkeség is. A homokidomárok az egyiptomi kultúrából léptek elő. A földidomítás alapvetően Hung Gar Kung fu-n alapszik, kivéve a Toph által használt verziót. 
A Levegő népe kultúrája a tibeti papokra jellemző. A tanításaik Buddha és Jézus tanításaival is megegyeznek. A harcművészete pedig a Bagua-Zhang.
A víz törzse alapvetően az inuitok lenyomata, mind életmódjukat, viselkedésüket és jellemüket tekintve is. ,,A víz a változás eleme." Az idomítás alapja a Tai Chi. A mocsáridomárok az inuit helyett a dzsungel benszülöttekhez hasonló kultúrát tudhatnak magukénak. Az ,,egész világ egy nagy élőlény" koncepció pedig szintén Buddhához vezethető vissza, nagy vonalakban.

Évadok szerinti bontás

A sorozat nem évadokra és epizódokra bomlik szét, hanem Könyvekre és Fejezetekre. Mintha egy regényt olvasnánk, ami csak erősíti azt a gondolatomat, hogy az Avatár világa illene regényekbe. És ezt egyébként bizonyította a The Rise of Kyoshi c. regény és folytatása, amik az Avatár világában játszódtak. 

Az első könyv a víz alnevet kapta, ahogyan az fent is látható. Ez az évad a Víz Déli Törzséből indul, és az Északiban végződik. Bár a nagy része így is a Föld Királyságában játszódik, azért megfigyelhető, hogy sokkal inkább van a víz a középpontban. Nagyon érdekes, hogy ebben az évadban végig víz közelében vannak, egy-két kivétellel, és szinte mindig köze is van a történésekhez a víznek. A látványvilág itt még kékes-fehéres. Aang itt tanulja meg idomítani a vizet, és a víz egész végig központi szereplő.
Az évadban a víz mellett a Levegő népe van még kibontva, akiknek a kultúrájába és tanításaiba nyerünk betekintést.

A második könyv a föld alnevet kapta. Ez az évad a nagy részében a Föld Királyságában játszódik. Itt a látványvilág zöldebb lett. A hangulat sokkal sötétebb, és borúsabb, a cselekmény pedig kiszámíthatatlanabb. Itt leginkább a Föld kultúráját ismerjük meg. A második felében a Föld Királyság fővárosában, Ba Sing Sében járunk, és ezt a hét részt én Ba Sing Se-sagának hívom, ez az a szál, ami miatt ez az évad a kedvencem. 
Aang itt a földidomítást tanulja meg, kultúra szempontjából a Föld-be nyerünk betekintést, látványvilág és epizódilag pedig a föld van előrébb tolva.

A harmadik, és egyben utolsó évad a tűz nevet viseli. Itt nagy részben a Tűz Népében járunk. Itt teljes egészében a Tűz Népében járunk, és a cselekmény teljes egésze itt játszódik (a finálét kivéve). A látvány vörösesebb színt vesz fel. Aang itt a tűzidomítást tanulja meg. Míg az előző évadban a kiszámíthatatlanság jött be, ami a föld elemhez tartozik, itt a történet sötétedik és borúsodik. A karakterek lassan révbe érnek, és kiteljesednek.

INNENTŐL KEZDVE MINDEGYIK SZAKASZ SPOILEREKET TARTALMAZ. 

Ha még nem láttad a sorozatot, akkor tekerj a ,,Végső soron" című szakaszhoz. :P

Animáció

Itt spoileresen fogok beszélni!

Az animáció külön karakter a történetben. Mindig érdemes figyelni egyes jeleneteknél az animációra, mert rengeteg érdekességet takarnak.

Érdekes módon, az Északi Sarkon a víz és a tűz is sokkal sötétebb, mint bárhol máshol, a Déli Sarkon pedig sokkal halványabb.

Szintén Északhoz köthető, hogy az első évad végén, mikor Zhao megöli a hold szellemét, az egész világ fekete-fehér lesz, és egyedül a tűznek, Aang tetoválásainak, Yue szemeinek és az óceán szellem vizének van színe.

Sorsok keresztútján avagy a szimbólumok és filozófia

Beszélhetnék a szimbólumokról. A sorozatban lévő álmokról és a jelentésükről. Pl a második évadban, ahogyan Zuko álmodik a két sárkánnyal. A kék sárkány, Azula hangján, felajánlja, hogy segít neki, és bíztatja, hogy aludjon el, míg a piros sárkány, Iroh hangján, menekülésre ösztönzi. Zuko a kék sárkányra hallgat, aki azonban megöli. És lényegében a második évad végén ez is történik. Azula felajánlja Zukonak, hogy visszakaphatja a becsületét, azonban Iroh a helyes útra akarja terelni Zukot. Azonban Zuko rosszul dönt, és Azula mellett tart, ezzel elárulja a nagybátyját.
Egyébként maga a két sárkány is feltűnik, a harmadik évad végén, mint a Napharcos civilizáció Ran és Sho mestere.

Ha a szimbólumokról beszélünk, akkor muszáj megemlítenem azt a Föld Királysága beli menekült házaspárt a 2.könyv 12.fejezetéből. Az a házaspár háromszor is feltűnik a sorozatban, holott egyedül a 12.fejezetben kap szerepet is.
Elsőnek a 2.könyv 7.fejezetében, egy táborozó családként jelenik meg. Az éhező Zukonak megfordul a fejében, hogy kirabolja őket, de amikor meglátja, hogy a nő terhes, akkor meggondolja magát.
A 2.könyv 12.fejezetében Aangék átviszik őket a Kígyó-átjárón, ahol hirtelen indul meg a szülés. A kislányuk a Remény nevet kapja. 
Aztán a 3.könyv 1.részében tűnnek fel, éppen egy pillanatig, de az szerintem inkább volt morbid poén, mint komolyabb szerep. Amikor a család fél világot átutazzák, hogy megmeneküljenek és a kis Remény boldog életet éljen, a tűzidomárok bemasíroznak Ba Sing Se-be.
A szimbolzimusok közül az ő szerepök a legkevésbé bújtatott. Ők egyértelműen a reményt szimbolizálják. Azt a családot, aki reményt adott Aangnak, a legnagyobb sötétség közepette. 

A szellemek szerepe itt még hasonló volt, holott a folytatásban (Legend of Korra) is sokkal nagyobb szerep jut nekik. Erre a legjobb példa talán Tui és Lang, a Hold és az Óceán szellem, a Jin és a Jang. Az egymást kerülgető koi-halak, éppen az előbb mondtam el, hogy a kínai vallás jin és jang része egész szépen előjön. Amikor pedig Zhao végez a Holdszellemmel (igazából sosem tudtam megjegyezni, hogy melyik melyik), az Óceán bosszút áll rajta, és elragadja őt.

A sorozatfinálé is tele van szimbolikával. Gyakorlatilag az egész Azula vs. Zuko & Katara harc erre épül. Ahogyan az is, amikor Zuko feláldozza magát Kataráért, és bár túléli, végül mégsem ő győzi le Azulát. 
De az oroszlánteknős tanácsa is meglehetősen szimbolikus volt. 

Mese, de nem gyerekeknek

Azért szerintem ebből is kitűnik, hogy egy gyerek (akiknek alapvetően el lett adva a sorozat) a nagy részéből semmit sem fog érteni. A fiúcskák leragadnak a látványos harcoknál és a menő karaktereknél, a lánykák pedig a romantikus szál miatt lesznek izgatottak. 
Azonban nem csak a szimbolikák, metaforák, a vallási és mitológiai alap és a filozófia miatt nem való gyerekeknek. 

Egyrészt, egyes gyerekeknek meglehetősen kegyetlen lehet az, hogy gyakorlatilag majdnem mindegyik karakternek  a családi drámája igen sötét. Nem tudom, hogy a készítőknek milyen gyerekkori traumájuk van a családjuk miatt, de remélem, azóta boldogok.
Aang teljes népe elpusztult, lényegében miatta. Sokka és Katara anyjukat elvesztették, és lényegében az apjukat is, aki a háborúban harcol és egy nyamvadt levélnyit sem hallanak felőle. Toph a szülei szeretete miatt küzdött egész életében, akik viszont szégyenként tekintettek vak kislányukra. Zuko anyja egyik napról a másikra köddé vált, az apja pedig megégette, megszégyenítette, kitagadta és száműzte, a húga pedig többször is az életére tört, Iroh a fiát vesztette el, Mait elnyomta az apja, Ty Lee az összes ikre árnyékában nőtt fel, Azula gonoszsága nagyjából az anyjától ered, aki sokkal többet törődött Zukoval, mint vele, Ozai a saját apját megölte... Te jó ég, és a legtöbb mellékszereplőig sorolhatnám.

De egyébként nem csak emiatt nem biztos, hogy gyerekeknek való. Nem egy haláleset van benne, igazság szerint főszereplők halnak meg, nem csak a csatatéren. De van itt remekül kivitelezett puccs, egy rakat árulás és állatkínzás is.

Arról nem is beszélve, hogy mennyire közelinek és realisztikusnak mutatja be az őrületet a végén, ugye, Azuláról beszélek. 

És még ami miatt ezt mondom, az az, hogy a főszereplők emberek. Megvannak a maguk hibái, a többségüknek a pozitívumai is, a legtöbb karakter többrétű, összetett és kidolgozott. 
És ugyanezek a karakterek nem nyerik meg az összes csatát. Nem egy karakter van, amit elvesztenek. A vesztes csatáknak pedig mindig megvan a maga következménye. Itt nincs olyan, hogy valami történik, a következő részben pedig már mindneki elfeledkezik róla. Ez egy komolyan végigvezetett felnövéstörténet. 

A vég

A sorozat egy négyrészes fináléval ér véget, ami a Sozin üstököse címet kapta. Ebbe az időszakba a következő négy rész tartozik: A Főnix király (3x18), Idős mesterek (3x19), A pokol felé (2x20), Aang avatár (3x21).

És ez szerintem a legjobb sorozatfinálé, amihez szerencsém volt. Az első rész nagyjából a dilemmákról szól. Aang szembesül azzal, hogy négy napja van az üstökösig, és még ötlete sincs, hogyan győzi le az időközben Főnix királlyá avanzsált Ozai-t. Azonban ennél is nagyobb probléma, hogy ha le is győzi, nem tudja, mit kezdjen utána. Ha végez vele, akkor a szerzetesek tanításai ellen lépne fel, de ha nem, akkor nem nyerhet ellene. A rész végén pedig jön a pofon, mikor Aang eltűnik.

A második rész a csatára való készülésből áll. Az avatár csapat többi tagja megkeresi a Fehér Lótusz szervezetet, és itt Zuko újra találkozik Iroh-val. Aang tanácsot kér több előző életétől, de az igazi segítséget egy oroszlánteknős adja.
Irohval pedig felkészülnek a csatára. Az a zene, ami megszólal annál a jelenetnél, mikor a Zuko & Katara és a Sokka & Toph & Suki kompánia elindul a csata két külön részébe, egyszerűen hidegrázós. Mindenképpen hallgassatok bele! 

A Pokol felé-ben megkezdődik a csata, ami négy szálon fut. A Fehér Lótusz, élükön Iroh-val Ba Sing Se-t visszafoglalják a tűzidomároktól. Sokkáék a léghajóflottát próbálják megállítani. Zukoék a királyi palotába mennek, hogy megküzdjenek az azóta az eszét teljesen elveszítő Azulával. Aang pedig Ozai-jal csap össze. 

Mind a négy részben benne van a feszültség, az izgalom. Érezzük, hogy így vagy úgy, de ebben a részben vége lesz. Sokan mondják, hogy túl rövid a sorozat. Nos, ezek után nem tudom, hogyan lehetett volna folytatni. Ennek a sorozatnak a folytatása, a képregények szerintem jól megcsinálták, de bőrlehúzás lett volna azokra a témákra még évadokat szánni.

Muszáj megemlítenem a zeneszerzőt. Jeremy Zuckerman ez a sorozat óta a kedvenc filmzeneszerzőm, mert fantasztikus, amit művel. Azonban a finálénál még ötszörösen odatette magát. James Newton Howard is remek volt a film zenéjével, de Zuckemanhoz nem ér fel.
Néhány zene a fináléból, amit érdemes meghallgatni:
https://www.youtube.com/watch?v=dyt82qPV3LE
https://www.youtube.com/watch?v=bL1kzvvmMsk
https://www.youtube.com/watch?v=PhIwFSukkOU

Spin offok

Az Avatár: Aang legendája, avagy másik címén az Utolsó légidomár, szép kis sikert tudhatott magáénak, hogy nem egy spin off jelent meg hozzá. Elsőnek, amit érdemes megmelíteni, az a rendkívül megosztó Korra legendája. A televízós sorozat folytatásként szolgált ehhez a sorozathoz, és a következő avatár életét és megpróbáltatásait mutatta be. Az, hogy megosztott lett, az valószínüleg annak köszönhető, hogy ahelyett, hogy a rajongókat próbálta volna kiszolgálni, és egy SW szerű nosztalgiabombaként működött volna, új vizekre evezett, és szinte teljesen más, mint az eredeti. A célközönség most már egyértelműen a felnőttek lettek, ahogyan - az Aang-gal ellentétben - a karakterek sem 12-16 évesek, hanem a főszereplők közül legfiatalabbnak számító Bolin 16 éves volt, a történet végén pedig már mindenki huszonéves. Sokakat zavarhatott az is, hogy az eredeti sorozat középkoris fantáziavilágát egy modern korra sokkal jobban hasonlító világra cserélte, ami idegenként hatott sokaknak. Akár az is, hogy az eredeti sorozat kaland-fantasy-jával ellentétben, ez a sorozat egy fantasy-politikai-thriller, legalábbis elsőre. Azonban sokaknak még jobban is tetszik, mint az eredeti, pont azért, mert változtatni, mert fejlődni, mert komolyabb lenni, mert mélyebb lenni, mert komolyabban belemenni a filozófiába és mert bátor lenni. Számomra a Korra egy szinten van az Aanggal. Egyszerűen tökéletes folytatásnak tartom. Lehet, majd erről is írok majd egy blogot, mert erről is van mit mondanom.

Mind a két műhoz, mármint az Aanghoz és a Korrához is érkeztek képregények, amik a két avatár-csapat életét mutatja be a sorozatok történései után, amik természetesen nem nyugalmasak. 
A kettő közül az Aang képregényei a jobbak, ugyanis szerintem a Korráé teljesen elveszíti az eredeti sorozat üzenetét. 
Azonban az Aang legendája képregényekben láthatjuk a háború utáni polgárháborút és a cseppet sem lenyugodott embereknek. Iszonyúan boldog vagyok, hogy nem intézték el a sorozatot annyival, hogy ,,vége a háborúnak, örök happy end". Örülök, hogy foglalkoztak arról az elnyomásról, ami most a tűzidomárok felé irányul, a nép dühére. Örülök, hogy Zuko továbbra is küzd. Megmutatja a hatalom hatását egy jószívű, azonban egyértelműen instabil jellemre. A képregényekből magyarázatot találunk Zuko anyjára, de nem gondoltam, hogy végig megyek az összesen.

Ide érdemes írni még M. Night Shyamalan (aki amúgy az egyik legkedvencebb rendezőm) 2010-es Utolsó léghajlító filmjét, aminek megvannak a maga pozitívumai (látvány, zene), azonban igencsak gyenge próbálkozás volt. Sajnálom, mert Shyamalan gyakorlatilag ezzel a filmmel kezdte temetni a karrierjét, holott valóban nagyszerű rendező.
Ha már adaptáció, jelenleg is előkészületben van a Netflixnél egy televíziós sorozat. Hogy mi értelme van egy televíziós sorozatot adaptálni televízós sorozatba, azt ne kérdezzétek, de én reménykedek. Az más kérdés, hogy a sorozat lassabban halad, mint George R. R. Martin a Tűz és jég dalával (Trónok harca). 

Két manga is készült ehhez a világhoz. Az egyik a filmet próbálta feldolgozni, azonban ahhoz még nem volt szerencsém. A másik a The ​Last Airbender Prequel: Zuko's Story, aminek az a különlegessége, hogy a rajzolt karaktereket a filmes színészek alapján mintázták, de a manga az eredeti rajzfilmsorozat előzménye. Egyébként nekem ez tetszik a legjobban a képregények közül.

És még muszáj megemlítenem az eddigi egyetlen regényeket az Avatár univerzumban, azaz a Kyoshi regényeket. Ezekről bővebben meséltem YouTube-on, legyen elég annyi, hogy a Rise of Kyoshi és a Shadow of Kyoshi hihetetlenül jó regények lettek. Az egyik előző avatár, Kyoshi életét mutatja be.

Azért nem tökéletes

Azt állítani, hogy ez egy tökéletes sorozat, az nem lenne igaz. Rengeteg hibája van. Mivel emberek készítették. A hibákhoz sorolnám, hogy az első évad nehezen indul be, és ott meglehetősen sok a filler. Ráadásul a pofátlanabb fajtából, mert ezeket a fillereket nem lehet átugrani, mert mindig van benne valami, ami miatt fontos lesz a későbbiekben. Ez alól talán kivétel a Szurdok meg a Jós, mert azok az epizódok senkinek nem szolgáltattak semmi pluszt. Még az előbbi legalább színesíti a világot, az utóbbi nem csinál semmit. Még csak nem is szórakoztató!
És valószínüleg ennek a Nick az oka. Tudni kell, hogy ez egy sokkal durvább sorozat lett volna, de egy csatorna volt, aki pénzelte, a Nick, de ők is csak akkor, ha gyereknek készítik el. Ez igazán csak az első évadban tetten érhető. A tűzidomárok észrevehetően nem a legokosabb fajták. A humor itt néha gyerekes. A romantikus szál itt még erőltetettnek tűnik.
Ennek ellenére én imádom az első évadot, mert zseniális, de még jobb lett volna, ha a következő két évad melankóliáját, kiszámíthatatlanságát és sötétségét itt is ,,használták" volna.

Más téma, hogy míg Azulát a legjobb antagonistának tartom, akit valaha képernyőre álmodtak, és Long Feng mesterkedéseit is öröm volt nézni, és Zhaot is jónak tartom, a sorozat főgonosza, Ozai, egy meglehetősen langyoska figura. Egy zseniális misztikumot építettek köré, azonban végső soron nem lett más, mint egy háttérsztori és karakter nélküli, megalomán főgonosz, akinek egyedül a világuralom számít. Ez pedig kár, mert rengeteg jó antagonista van az Avatár világában, az előző szakaszban részletezettek között is. Ilyen Jianzhu, Xu Ping An, Mok, vagy Yun a Kyoshi regényekben, ilyen Tarlokk, Amon, Eska, Desna, Zaheer, P'li, Ming-Hua, Ghazan, Kuvira és Ai Wei a Korra legendájában. Persze, a Korrában is voltak gyengébb antagonisták (Unalaq, Vaatu), azonban őket nem harangozták be ennyire, másrészt pedig az Avatárban összesen négy fő antagonista van, a Korrában pedig tizenkettő, legalábbis, akiket felsoroltam.

Nem tudok haragudni erre a karakterre, mivel mind Mark Hamill, mind Papucsek Vilmos félelmetesen adta elő a karaktert. Azt meg kell jegyeznem (nagyon nem a negatívumoknál kellene ezt mondanom, de itt jött szóba), hogy a magyar szinkron szerintem az egyik legjobb, ami létezik. 

Végső soron

Az Avatár: Aang legendája egy mestermű. Egy hihetetlenül részletesen kidolgozott fantasy, izgalmas kaland, feszült thriller és mély karakterdráma a sorozat, mindezt gyerekeknek tálalva. Érint felnőttes témákat, majdnem minden karakter részletes és kidolgozott, a történet érdekes, nincs túlhúzva, nincs összecsapva, a romantikus szálak jól lettek megírva, a csaták látványosak, az animáció gyönyörű, a zenéről is tudnék egy külön elemzést tartani, és még sorolhatnám. Ez a sorozat egy mestermű, minden hibájával és apró hülyeségével együtt. Aki szereti a fantasy-t, semmi képpen se hagyja ki, mivel nem tudja, mit veszíthet.