A shounen fight talán a legfelismerhetőbb anime-műfaj, ami létezik. Sok olyan klasszikust kitermelt magából, mint a Naruto-k, a Dragon Ball-ok, a D. Gray Man-ek, a Bleach, a One Piece, az Inuyasha, a Fairy Tale, Hunter X Hunter, Soul Eater vagy a Yu Yu Hakusho. Olyan modernebb alkotások láttak napvilágot a műfajban, mint a Black Clover, Demon Slayer, Seven Deadly Sins, vagy a Radiant. És ott van az én kedvencem, a Fullmetal Alchemist: A bölcsek kövének nyomában. Ennek a népszerőbb változatát, a Brotherhood-ot még nem láttam, de tervbe van véve.
A ShF, amit ezen túl csak így, rövidítve írnék le, iszonyú nagy népszerűségnek örvend. Én annyira nem rajongok a műfajért, rengeteg remek képviselője van, valamint iszonyú sok örökletes betegsége. A Fullmetal Alchemist pont azért a kedvencem, mert - bár tagadhatatlan a műfaja - szánt szándékkal kerülte a műfaji kliséket, amik közül nem egyet ki nem állhatok, sokkal mélyebb lett, mint bármelyik ShF anime, sokkal felnőttesebb is náluk (holott még mindig belefér a shounen korosztályba) és nem húzzák több száz részen át a sztorit. 
Akkor hogyan vizsgázott nálam a Hősakadémia, angol címén a My Hero Academy, japán címén a 僕のヒーローアカデミア, ami nagyjából úgy épül fel, hogy újrahasznosítja ezeket a kliséket? Meglepően jól. És hogy ennek mi az oka? Nézzük.

A történet

A történet egy olyan világban játszódik, ami a jelenkorunkhoz egy nagyon hasonló világ, csupán azzal a különbséggel, hogy itt az emberiség nagy részének - azaz 80%-ának - van szuperképessége, azaz quirk-je. Ezeket inkább testi deformációként kell felfogni, pl zsiráf nyak, gimiszem, haj helyén tapadós labdák, satöbbi, de vannak azért igazán menők is, pl a robbantás előidézése, jég és tűz irányítása, és a többi. Ebben a világban vannak azok az emberek, akik engedéllyel használhatják a képességüket akár harc közben is, ők pedig a hősök, és így a hősség elismert foglalkozás. Rengeteg mindenben különbözik az átlag szuperhős-sztoriktól: ugye, az egyikben a kisebbség, a másikban a többség birtokol képességet, és a Hősakadémiában nem is igazán szuperhősökről beszélhetünk. Még külön iskolák is vannak, hősképzők, és japán legnépszerűbb hősképzője, a UA, és rengeteg volt hős a rangsor elejéből ott tanít. Ugyanis ebben a világban a hősök rangsorba vannak állítva, és a rangsor elején minden hősök hőse, a Béke Szimbóluma, All Might áll, aki rengeteg gyereknek a példaképe, aki mosollyal az arcán ment embereket és a bűnözési ráta csökken az ő jelenlétében. 
Az ő hatalmas rajongója Midoriya Izuku is, aki az emberiség azon apró részébe tartozik, akinek semmi képessége sincs. Mondanám, hogy átlagember, de ebben a világban ő nem számít annak. Ő csak egy önbizalomhiányos, de nagy álmokkal rendelkező gyerek, akinek képesség híján semmi nem jutott. Mikor megtudta, hogy nincs képessége, az anyja zokogva mondta neki, hogy sajnálja, és ez akkor és ott valamit összetört Izukuban, de az álmát nem adja fel.
Az ő álma az, hogy olyan legyen, mint All Might, és a UA-be szeretne felvételizni.
Ez lehetetlennek tűnhet, azonban egy nap ölébe pottyan a lehetőség, mikor találkozik All Might-tal, aki meglátja benne a fényt, és felajánlja neki, hogy átadja neki a képességét, a One for All-t, és így Izukunak lehet esélye teljesítenie az álmát. 

,,You too can become a hero"

Avagy, miért ajánlom szkeptikusoknak? Mindegy, hogy a szuperhősöket, a shouneneket vagy akár az animéket nem szeretitek, ezzel szerintem meg kéne próbálkoznia a szkeptikusoknak is. 
Kezdjük a szuperhősökkel. Engem sem a Marvel, sem a DC nem mozgat meg különösebben, nem utálom őket, komolyabb bajom sincsen velük, néha kikapcsolóak tudnak lenni, de tény, hogy sem történetileg, és igazából karakterileg sem a magasiskola egyik stúdió filmjei sem. Azonban a Hősakadémia története kidolgozott és részletes, a karakterei pedig nagyszerűek. Még a negatív karakterek és a női karakterek is nagyszerűek, pedig ez ritka. Valamint szerintem ez építette fel az eddigi legkreatívabb hőstársadalmat. Itt a hősség gyakorlatilag egy szakma, és ezzel rengeteg dolgot vezet be. A hősök fizetést kapnak a munkájukért, a hősnevük és a jelmezük sokkal inkább szimbólum és művészi jellegzetesség, mint álca, valamint - ami a legjobb húzása az animének, és nem értem, hogy ez a többi szuperhős-műnek hogy nem jutott eszébe - az indítékok is lenyűgözőek. Úgy értem, vannak olyanok, akik azért lettek hősök, hogy segítsenek másokon, vannak akik azért, mert látták, hogy milyen menő, de valakik csak azért csinálják, hogy engedéllyel használhassák a szuperképességüket, és vannak olyanok is, akik csak a pénzért, a nőkért és az elismerésért csinálják. Erre a legjobb példa a rangsor kettes számú hőse és az egyik főszereplő apja, Törekvő, aki bármelyik másik műben főgonosz lenne, aki lelki terrorban tartja a családját, a fia csak eszköz, a felesége még annyi sem, a rajongóit szó nélkül fellöki, ha aláírást kérnek tőle, és mindenkivel lekezelően beszél, mégis ,,hős". 

Az animét nem kedvelőeknek is ajánlom a művet, mert általában kerüli azokat a momentumokat, amik el szokták riasztani az animét nem kedvelőeket. Az animáció zavar? A Hősakadémia, még ha látszik is, hogy anime, érezhetően az amerikai rajzolás felé nyúl, néha nagyon képregényes. A japán nyelv zavar? Van hozzá magyar szinkron, ráadásul szerintem a legjobb anime szinkron, ami létezik, ami - igen, ezt kimondom - szerintem a japánt is felülmúlja. Összességében szerintem abszolút az egyik legjobb anime kezdők számára. 

Ha pedig pont a ShF műfaj nem a kedvenced, akkor azt mondom, hogy a Hősakadémia kigyomlálja a műfaj majdnem összes hibáját, és a pozitívumait megtartja. Ehhez egyébként kapcsolódik a sorozat legnagyobb negatívuma is, de erről később.

És hogy miért ez a rövid idézet a rész címe? Nem tudom, csak akartam az egyik szakasznak ezt a címet adni, ugyanis a sorozat legérzelmesebb jelenete, amikor All Might a második rész végén Izukunak ezeket a szavakat mondja. ó

Akkor karakterek! 

Profi hősök

Nem egy profi hőst is komolyabban megismerhetünk, így végig is megyek rajtuk. Lesznek tevékenykedő hősök, visszavonult hősök és UA-s tanárok is. Nem fogok tudni mindenkit említeni, csak a fontosabbakat. 

All Might: Igazi neve többször is elhangzik, de, megmondom őszintén, nem tudtam megjegyezni, mert szinte mindig All Mightnak szólítják. All Might a legnagyobb hős, a Béke Szimbóluma, aki igazából az a hős, aminek az emberek képzelik a hősöket. Bátor, hősies és önfeláldozó. Emellett nem nagyképű, bár néha annak tűnhet. Az egyetlen célja, hogy segítsen az embereken, és az emberek mindig benne látják a reménységüket. Azonban egy harca során megsebződött, a az anime cselekménye előtt öt évvel, és ezért lecsökkent az ereje, és amikor elfogy, akkor leereszt a teste, és az izmossága helyén egy anorexiás csontváz lesz. Képessége a One for All, amit később át is ad Izukunak. Később a UA tanára lesz. 

Aizawa Shota: A kedvenc profi hősöm a sorozatból. A UA tanára, az 1-A osztályfőnöke, az egyikori Radírfej (sokan kiakadtak ezen a fordításon, de szerintem az angol Eraserhead sem hangzik sokkal jobban) hős, aki ellenzi a hősséggel járó hírnevet, aki pont olyan, ahogyan egy különleges, kvázi ,,varázs"iskola tanárát elképzeljük: kattant, erős, okos, szigorú, de kedves és megértő, ha kell. Ő nem az az ember, aki rádől a padra és elalszik az órán, hanem az, aki - kapaszkodj meg - hálózsákkal jár órára. Képessége a törlés, azaz amikor aktiválja, akkor eltörli valakinek ideiglenesen a képességét, és ezt tanárként fegyelmezésre is szokta használni. Azonban többször is látjuk, hogy igenis jó tanár és nem rossz ember. Csupán szigorú, de azt nagyon. Ő az az ember, aki ha valakin nem látja a tehetséget, vagy úgy látja, hogy romlik a teljesítménye, szó nélkül kirúgatja az iskolából. Saját szavaival ,,Nem áltatok gyerekeket. Az kegyetlenség." Emellett iszonyúan erős harcos és hős. A diákok érdekeit szem előtt tartja, még úgy is, hogy többször is úgy tűnik, mintha nem érdekelnék őket.  Igazság szerint a Hősakadémia Kakashija. 

Törekvő: Róla már többször is beszéltem, Shoto apja, aki önző, kegyetlen, családját terror alatt tartja, emellett tűzidomár és az egyetlen célja a legnagyobb hőssé válni. Azért beszéltem róla ilyen keveset, mert csak ismételném magam. De ő is nagyszerű karakter. Képessége a tűz, igazi neve Todoroki Enji. 

Gran Torino: All Might, és később Izuku mestere is. Ő igazság szerint elsőre olyannak tűnhet, mint Yoda: alacsony, harci technikája a pattogás, és mikor először feltűnik, hülyének tetteti magát. Azonban később igen egyedi mester-figura lesz belőle. Kemény, erős mester akitől még maga All Might is retteg, de jó ember, csupán kiképzőnek kemény. Igazi neve nem ismert, ahogyan képessége sem, de valószínüleg köze lehet a sebességhez. 

Sir Nighteye: És végül Sir Nighteye, aki a negyedik évadban tűnik fel először, mint All Might tanítványa, és később Izuku mentora. Nighteye-t nehezen kedveltem meg, de végül is iszonyúan megszerettem, még ha több negatívum is kötődik hozzá. Szigorú aktakukac kinézete ellenére jó a humorérzéke és kiváló harcos. Képessége a jóslás, ugyanis ha ránéz valakire, akkor meg tudja állapítani, hogy mit fog csinálni. A jövőjét látja, minél előrébb nézi, annál pontatlanabbul.

Csak őket emelném ki, holott vannak még sokan. A legtöbb hőst a UA tanári karában ismerhetjük meg. Azért csak őket említem, mert nem sok profi szerepel a sorozatban. Akkor térjünk is rá a gonosztevőkre. 

Antagonisták

Az antagonisták sokan vannak, és szuperhős-sztorihoz képest kifejezetten mélyek és jól ki vannak dolgozva. Én csak azt az öt főantagonistát emelném ki. 

Shigaraki Tomura: Shigaraki a Hősakadémia Darth Vader-e, azaz, bár nem ő a vezér, ugyanis van fölötte valaki, a mestere, de ő nevezhető igazi főgonosznak. Shigarakiban sok adottság van, amik igazán veszélyes antagonistává tennék, azaz intelligens, erős és a képessége nagyon brutális, azaz, ha valakihez hozzáér, akkor az illető testrésze konkrétan szétbomlik. Azonban vannak dolgok, amik hátráltatják: türelmetlen, kissé hisztis, nehezen viseli a vereséget és meggondolatlan. Itt jön ki igazán, hogy ő egy tanítvány, de a sztori előrehaladtával ő is kezd fejlődni, és egyre veszélyesebb lesz, és ettől olyan nagyszerű. A múltjáról eddig csak morzsákat kaptunk, de még legfeljebb a sztori harmadánál járunk. Annyi biztos, hogy All Might-hoz köze van, és hogy innen ered a gyűlölete a hősök iránt. Jellegzetessége a csontsovány test, fiatal kora ellenére ősz haj (nem animésen fehér, hanem egyértelműen ősz), a folyamatos vakarózása, ha valami rosszul sül el, és a kezek, amik beborítják az egész testét. És az első megjelenése az első évad végén... brutális. A kedvenc animés pillanatom azóta is, és ennek három oka van: egy, a semmiből jön, így teljesen váratlanul ér a támadás. Kettő: a zene alatta, te jó ég, a zene alatta... Három: az összes karakter reakciósa a képernyőn át is érződik. 

Hősmészáros Stain: Ő a második évad második felében tűnt fel először, és bár eddig nem sok vizet zavart, mármint nem sokszor tűnt fel, de két oka van, ami miatt kérdés nélkül itt a helye: egy, rengeteg gonosztevő van a sorozatban, akit az ő ideái és céljai indították el az útján. Kettő: a céljai valóban elgondolkodtatóak. Ő az, aki igazság szerint nem gonosz ember, hanem egy olyan ember, aki nagyon jól látja, hogy a hősök sokkal inkább celebek lettek, mint igazi hősök. Ő hisz a hősökben, de tudja, hogy igen kevés hős van. Ő a hősökben még mindig azt keresi, ami a hősök igazi ismérve lenne, azaz az önfeláldozást és az önzetlenséget. Vannak momentumok a sorozatban, amikor ő is felismeri egy-egy emberben azt, hogy ő igazi hős, amilyennek mindegyiknek kellene lennie, és ilyen helyzetekben még az életét is megmenti. Képessége: az ellenfelét le tudja bénítani. 

Overhaul: Igazi neve Chisaki, és ő az a gonosztevő, akinek sok indítéka és célja nincs, de karaktere van olyan érdekes, hogy megszeressük. Ő egy maffiavezér tanítványa, aki illedelmes, intelligens, azonban igencsak gonosz ember. Egy kislányt kísérleti alanynak használ, ezzel kvázi kínozza őt, mentálisan zsarolja. Ő ezt a maffia jövőjéért csinálja. Emellett hihetetlenül erős, a képessége a bomlás és összerakás, azaz bármit szét tud robbantani és össze is tud rakni, és ezáltal vissza is tud hozni életeket. Illetve nem. Fene, van rá példa, hogy meg tudja tenni, de többnyire ,,erre nem képes". Íróhiba...
Iszonyúan fenyegető a karaktere, és kiváló antagonsita, még ha az előző kettőhöz nem is ér fel. Ijesztően nyugodt ember, és betegesen gyűlöli a mocskot.

All For One: Alapvetően nem említeném meg, de muszáj, hiszen ő a sorozat kvázi főgonosza. A képessége az, hogy bárkinek a képességét magáévá tudja tenni, és ezeket át is tudja adni másoknak. Szinte legyőzhetetlen ellenfél. Ami miatt nem szívesen említem meg, az az, hogy iszonyúan gyenge antagonista. Ezt nem fizikailag értem, hanem írásilag. Az imént felsoroltam három kiválóan megírt gonosztevőt, és van egy rakat másik a sorozatban, és pont a főgonosz a leglangyosabb. Az ereje az oké, de mi a célja? A legjobb lenni. Mi a motivációja? Page Not Found. Mi a karaktere? A szokásos, mindenkit kiröhög, a tipikus ,,Csak ennyire futja?" gonosz. Az egyetlen dolog, ami miatt kezdetben érdekes, az a Shigarakival való kapcsolata, de később kiderül, hogy őt is csak kihasználta. Amúgy mennyivel érdekesebb lett volna, ha meglépik azt, hogy egy képességnélküli a főgonosz? Ez a sorozatot ismerőknek szól, de nem lett volna sokkal érdekesebb? Hatalmas fordulat lett volna az egész sorozatra nézve. Ami miatt pedig még sokaknak nem fog tetszeni a karaktere, az az, hogy nem csak úgy néz ki, de úgy is viselkedik, mint egy képregényes főgonosz.

Gentle Criminal és La Brava: Minden animének van mélypontja, igaz? All For One csak kidolgozatlan volt, de ezek ketten azok a gonosztevők, akik úgy tényleg, Isten igazából baromi irritálóak. Az előtörténetük érdekes, ezt nem tagadhatom, de a karakterük... a karakterük. Na, az már más tészta. Legyen elég annyi, hogy eddig egyértelműen a legszínvonaltalanabbak, míg három antagonista nagyszerűen ki volt dolgozva, All for One pedig egy kidolgozatlan sablonkarakter, addig Gentle, és a segédje az idegörlő kategória, nagyon remélem, hogy ennyi volt a szerepük. Kb a képernyőn töltött idejük felét áttekertem. De tényleg, még kontextusban sem tehető a másik négy mellé, csak hasonlítsátok össze a képeket, és látjátok. Szerencsére keveset szerepeltek, mert érzelmes és tagadhatatlanul remekül kidolgozott előtörténeten és ötletes képességeken kívül semmit sem tudtak felmutatni. 

De rengeteg gonosztevő van még a sorozatban. Van itt szadista diáklány (mer' há' anime), van itt disszociatív személyiségzavaros bandita, bűvész, de ők voltak a legfontosabbak.

A magyar szinkron, zene és egyéb háttérdolog

Mint említettem, a Hősakadémia talán a legszínvonalasabb magyar szinkront kapta az animék terén. Nem szeretnék beszállni a szinkron-háborúba, itt már megtettem, azonban nem értem a animék szinkronját ért kritikákat, ugyanis - bár persze japánul az igazi - szerintem az animékhez - általában, a Bleach pl pont kivétel - nagyon igényes szinkronok készülnek. Hallottatok animét angol szinkronnal? Általában röhej. Szerintem a Hősakadémia az elmúlt évek legszínvonalasabb szinkron-teljesítménye. 

A hangok baromi jól lettek eltalálva. Uraraka és Iida szinkronja tökéletes, ahogyan az 1-A osztály többi tagjáé is. All Might hangját nagyon imádtam, főleg, amikor a csontváz-verziója beszélt, ugyanis más hangon adta elő, ami pl szerintem sokkal jobban elsült, mint eredetileg. Izuku, Katsuki és Aizawa színésze kezdetben kicsit nehezen boldogult, de egy évad kellett, hogy belelendüljenek. A második évadra már tökéletesek voltak ők is.

A fordítás is remek. Sokan a hősneveket kritizálták. Ezt sem értem, a legtöbb negatív visszajelzés Radírfejre volt. Az Eraserhead-et nem lehetett másképp lefordítani. Kiábrándítalak: angolul is pont olyan hülyén hangzik, mint magyarul, csak azért nem tűnik fel, mert nem vagy anyanyelvi angol. 

A másik, amiről itt akartam beszélni, az a zene. Azért veszem egybe a kettőt, mert egyikre sem akartam külön szakaszt tenni, de mind a kettő van olyan jó, hogy beszéljek róla. Hayashi Yuuki nagyszerű zeneszerző. Akármelyik részét emeljük ki az OST-nek, nagyszerű. Ott van a You Say Run, a You Can Become A Hero, a Rampaging Evil, satöbbi. Mind nagyszerű. Az openingek és az endingek felemásak. Az első op, The Day, az fantasztikus, az első FMA openingért is felelős Porno Graffiti tette le az asztalra, így ez nem is csoda. A második op Peace Sign, hasonlóan színvonalas, de a többi már gyengébb.

Ide tartozik még, hogy a magyar szinkronban lefordították az openingeket. A fordítás és az éneklés remek, 5*-os, de az op-ok alatt a hangvágás pocsék. Ennyi.

Felépítés

Általában mindegyik évadot két részre lehet szedni: az egyik az iskolai élet, a másik pedig a gonosztevők elleni harc. A gonosztevők elleni harc mindig animésen feszült és izgalmas, és mindig ezek a legjobb szálak. A sulis szálat azért imádtam nagyon, mert nagyon megkedveltem az osztályt. Azért ne aggódjunk, hogy itt nem lesz izgalom, vannak itt versenyek, vizsgák, így a harc itt sem marad ki, csakhogy ezeknél tudjuk, hogy nincsenek életveszélyben, de nem kevésbé szurkolunk a kedvenc szereplőinknek. A sorozat szépen lassan vezeti fel a karaktereit, bőven vannak olyanok, akiknek korábban a nevét sem tudtuk, később pedig nagyon fontos szerepe lesz. Az első évad rövid volt, össz-vissz 13 epizódból állt, a többi pedig 25-ből. Az első évad nagyszerű, a második évad viszont még jobb volt. A harmadik évadot én egy kis színvonalesésnek éltem meg, de a negyedik évad első fele a sorozat legjobb epizódjait tartalmazza. A második felére viszont iszonyúan leül a cselekmény. 

Beszéljünk a UA-ről, és arról, hogy mennyire imádom, amikor fantasy-kba oktatási rendszerek vannak bevezetve. Ha nem is egy Harry Potter, az ezekhez hasonló RWBY-t felül tudta múlni e téren. 
A UA olyan, mint egy átlagos gimnázium. Mármint, külön szakok vannak. Van a hősképző szak, ahol indult A és B osztály is, van a támogató szak, akik a szuperhősöket támogató szerkezetek építését tanulgatják, Hatsumével az élen, aki egy haláli csaj. Az általános szak - ahogyan a nevéből adódik - egy általános szak, ilyen a valóságban is létezik, ezt nem ecsetelem. És vannak a menedzserek, akik eddig a legkevesebb figyelmet kapták. De konkrétan, ez az egyetlen szak, vagy osztály, ahonnan senkit sem tudok kiemelni, mert még arcok sem maradtak meg.

A tanári kar is kifejezetten érdekes. Vannak, akik több figyelmet kapnak onnan (All Might, Aizawa, Hangszóró Mic, Éjfél tanárnő, igazgató úr) és vannak, akik kevesebbet (Cementosz, pisztolyos fószer, meg árnyékklón-sensei, Bob, a mester, ahogyan én hívom őket), de összességében érdekes figurák vannak itt. 

Emellett - mint említettem - nem csak tanítás van az iskolákban, hanem a sztori ezen része nagyjából versenyek és vizsgá körül zajlik. A második évad elején olyan menő volt a UA, hogy még saját chuunin-vizsgájuk is volt, azaz egy verseny, ami a hősnövendékeket készítette fel a hősségre, és esetlen egyet-egyet megmutatott nagyobb hősöknek is. A második évadban még van egy félévzáró vizsga, ami pont annyira volt kemény és izgalmas, mint amennyire elvárnánk. A harmadik évadban pedig azért folyt a vizsga-harc, hogy megkaphassák a diákok az ideiglenes hősi-engedélyüket. 

Azért a rendes iskolai életre is fókuszál az anime, és én kifejezetten élveztem ezeket a részeket is.

De ha jött egy gonosztevő, akkor robbant a bomba. Nagyon tetszettek a felkészülések a csaták előtt, olyan volt, mintha a hősök különleges ügynökök lettek volna.

Minden harcban, mikor új ellenség tűnt fel, nagyon kreatív képességeket találtak ki nekik, és nagyon kreatívan is használták fel őket.

A  Hősakadémiában alig van filler. De tényleg, cirka 88 része alatt négy fillert hozott össze. Naruto ennyi alatt vagy huszat összehozott.

Hibái

Tagadhatatlanok a hibái. Fel is sorolnám az összeset, mert sajnos súlyos hibái voltak. Én például csalódtam a negyedik évad második felében. Az Overhaul szál után következett szál olyan szinten unalmas és egysíkú lett, hogy az, az egyébként iszonyú látványos és pörgős évadzárót is ingerszegénnyé tette számomra, mert olyan rossz szájízt hagyott bennem, hogy az évadzáró nem tudott ezen változtatni. Erről egyébként leginkább a már említett Gentle és La Brava tehetnek, akiknek a jeleneti nagy részét átpörgettem, de még így is idegörlőek voltak, és az egész cselekményszálat lehúzták. Pedig a fesztivál nem volt rossz.

Aztán... és ez nagy hiba, mert az egész sorozatra igaz, nem bátor. Sok shounenbe néztem bele, és a Fullmetal Alchemist és a Naruto kivételével mindegyikre igaz volt, hogy nem mer nagyobb dolgokat meglépni. Itt Spoileres leszek, akik nem látták az animét, azok ugorjanak a vastag betűs részhez! Tehát annyi, de annyi momentum volt, ahol lehetett volna bátor, ahol léphetett volna a sorozat. De tényleg, All Might a harmadik évad, és ezzel a visszavonulása után gyakorlatilag mellékszereplővé fejlődik vissza. Ha már visszavonult, az All For One-nal való harcot miért élte túl? Megszerette a mangaka? Egyszerűen egy hatalmas és lenyűgöző fordulat lett volna, de nem merte meglépni. Helyette visszavonult, hogy utána totál kussban álljon a háttérben. 
De konkrétan komolyabb sérüléseket sem szenvednek a karakterek. Nighteye-t két sziklatüske szúrja át, a karját letépte egy harmadik, és ezek után még járkál, gondolkodik, beszél és használja a képességét, teljesen jól van. Majd meghal. De még ide tartozik, hogy Nighteye látja a jövőt, és látta, hogy Deku meghal, de túlélte. Ez pedig azt jelenti, hogy - bár Nighteye látta a halálát - All Might sem fog meghalni. Lemillion a képességét áldozta Eri-ért, és ez egy gyönyörű tett volt a részéről. Vissza fogja kapni, már most megmondom, ugyanis Eri vissza tudja adni. Bármilyen nagyobb dolgot meglép az író, szinte azonnal kihátrál belőle. Ez pedig iszonyúan gyáva hozzáállás. Félre ne értsetek, nem akarom, hogy mindenki meghaljon, de nem vagyok én pszichopata, de ez már a vicces kategória. Sok tekintetben a sorozat hasonlítható a Harry Potterhez, de ebből a szempontból alulmúlja azt, az ugyanis nem félt komoly, az egész sorozatot megfordító döntéseket hozni. Értem én, hogy messzire terveznek, meg hát még akár neverending is lehet belőle, így nem buli már a sorozat elején kiírni a karaktereket, de akkor is majdnem felnevettem, amikor a karakter egy gyomrából kiálló sziklával járkál. 

De a legnagyobb hiba az, hogy kiszámítható. Említettem, hogy a shounen műfaj pozitívumait megtartja, a negatívumait pedig kigyomlálja? Említettem. De ez azzal járt, hogy kb az ÖSSZES shounen klisé benne van. Ez pedig néha valami döbbenetesen unalmassá teszi. De tényleg, minden benne van, ami egy shounen animéhez kell, sőt, legnagyobb részben a Naruto-t másolja és ez tagadhatatlan (holott a Hősakadémiát jobban szeretem). De tényleg, Izuku szinte egy az egyben Naruto (csak valamivel kedvelhetőbb nála), Bakugo... ha nem is egy az egyben Sasuke, azért olyasmi karakter. Van itt lány, aki szerelmes a főhősbe, van itt lány, akibe a főhős szerelmes, van itt főgonosz, van személyi Kakashijuk, még saját chuunin-vizsgájuk is. Még ha úgy is gondolom, hogy ezek a dolgok jobban ki lettek dolgozva, mint a nagy elődben (kivéve a chuunin vizsga, az a Narutoban a legjobb történetszál, itt pedig a második évad versenye legfeljebb érdekes). 

Ezek nem elhanyagolható problémák, de messze nem annyira fontosak, vagy nagyok, hogy zavaró legyen. 

Végszó

A Hősakadémia nem definiálja újra a shounen fight műfajt, de szerintem a legtöbb képviselőjét felülmúlja, és ezzel fel is került a ShF animék képzeletbeli dobogójának második fokára, legalábbis az én szubjektív véleményem alapján. Vannak hibái, de ez a tény soha nem lesz HIBA egy műnél sem. Sosem várhatjuk el a tökéletességet, és a Hősakadémia nem is törekszik erre, csak egy bitang jó anime akar lenni egy olyan időből, amikor a ShF már áldozódik le. Néha kifejezetten friss és egyedi, de többségben klisékből dolgozik, és ez - még ha jól is használja őket - sosem lesz pozitívum. De az igen, hogy a karakterek iszonyú kedvelhetőek lettek, és jobban fel is használja őket, mint mondjuk egy Naruto, ami megismerteti és megkedvelteti a karaktereit, majd utána legfeljebb cameoztatja. Meg az is tagadhatatlan, hogy a Hősakadémia valóban nem követi el a shounen fightok legnagyobb hibáit.

A karakterek mellett a hőstársadalom és a UA oktatási rendszere az, ami kifejezetten jól meg volt írva, és ezek miatt mondom leginkább, hogy a Hősakadémia után animéknél még nem érzett űr keletkezett bennem, hogy neki is álltam újranézni. Sokszor nézek újra filmeket, de az nem szokásom, hogy amint befejeztem egy sorozatot, neki álljak rögtön újranézni. 

A Hősakadémia az utóbbi évek legjobb shounen animéje, amik minden szempontból felülmúlja a várakozásaimat. Ugyanúgy ajánlom anime-, vagy szuperhősszkeptikusoknak, mint veteránoknak. Várjuk az ötödik évadot, mert azért a negyedik évad végéről egy cliffhanger nem maradhatott el...